Híres Lengyelek

Már I. Mieszko király is ismerték az egész világon, akit Észak Királyának neveztek. A XIV- XV. század fordulóján híres volt bátorságáról a csatában legyőzhetetlen Fekete Zawisza, lengyel lovag. Zawisza utódja a kiemelkedő Dobrzanski Hubal Henrik őrnagy volt. a XVIII. században a harcmezőn Tadeusz Kosciuszkot dicsőítették, aki az 1794-es nemzeti felkelés és az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi háborúja Staratogai csatájának vezetője volt. Ennek a századnak a dicsőített harcosa volt Pułaski Kázmér is, aki a Bar Szövetség vezetője, Jasna Góra védője, és George Washington seregének vezetője volt. A XX. században bátorságát bizonyította Piłsudzki József is, a „Csoda a Visztulánál” hőse.

A lengyel tudomány egy egész kollekciót gyűjtött össze kiválóságokból az évszázadok alatt. Egészen megfeledkeztünk már a tizenharmadik századi híres fizikusról, Witelonról, aki az első tudós volt, aki a modern Lengyelország területén született. Witelon volt a szerzője az optikáról és filozófiáról írt műveknek, melyeket olyan tudósok használtak, mint Leonardo da Vinci, Johannes Kepler Mikołaj Kopernikusz, a lengyelek büszkesége a XV századból, aki megállította a Napot, és megmozdította a Földet. Kopernikusz orvos is volt. A fromborki múzeumban van egy Kopernikusz által kiállított recept. Az ajánlott specialitás hozzávalói: 1 drachma gyöngy és smaragd vörös jácinttal és egy egyszarvú szarvával. Vajon milyen betegséget gyógyíthatott a keverék?

A XVII századi Jan Heweliuszt jól ismerjük, de kevesen tudják, hogy a csillagászat mellett volt ideje sörgyárat üzemeltetni, ahol „jopejski” sört gyártott, vagyis egy sűrű, tápláló, gyógyító hatású szirupot.

A XIX- XX. század fordulóján Lengyelországot olyan nevek tették híressé, mint Maria Skłodowska-Curie, a radioaktív rádium anyja, vagy Ludwik Zamehhoff, zsidó származású orvos és nyelvész. Zamenhoff az orvostudományban elért sikerek mellett a nemzetközi esperanto nyelv alkotója is egyben.

A humán tudományokban is derekasan helyt állnak a lengyelek. Jan Kochanowski, aki a Fekete-erdőben írta epigrammáit, és Mikołaj Rej Nagłowic-ból, a lengyel irodalmi nyelv atyja, aki hangosan kiáltott a szomszédos nemzeteknek, hogy „a lengyelek nem libák, nekik is van saját nyelvük”.

A nemzet művészeinek panteonja tetején természetesen a nagy hármas áll: Az első, Adam Mickiewicz, kinek legénye, fiatal volt, ám nem túl merész, hisz fekete lován menve, a zöld ligetben az áfonyaszedő lányt útbaigazítást kérve térítette el, mely utat végül csak nem találta meg. Második, Juliusz Słowacki, kinek paródiája Radziwił herceg Szent Földre vezető zarándokútjának előzményeiről, csak bohózatokból áll. A harmadik pedig, Zygmunt Krasiński, kinek debütáló gótikus történetei oly hátborzongatóak, hogy félelem nélkül versenyezhetnek a mai horrorokkal.

Minden gyerek ismeri Jan Brzechwa művét, Kleks Úr Akadémiáját, vagy Kornel Makuszynskitől, a Sátán a hetedik osztályból-t, és Matołek Kecskét, mely mesefigurának szobra az alkotó háza előtt van, Zakopané-ban. A Tátrában érdemes megnézni az Atme Villát, ami régen Karol Szymanowski, lengyel zeneszerző háza volt, most múzeum. A lengyel zene nyomvonalát követve nem szabad megfeledkezni Zielazowa Wola-ról sem. A hely, ahol valaha Fryderyk Chopin bölcsője állt, manapság pedig egy modern multimediális múzeum. Chopin munkássága a lengyel vidék tájainak zenei leírása, melyben finom formák és színek árnyalati rejtőznek. Ezeket csak akkor érezhetjük, ha engedjük, hogy áthasson a hangzás, mely Chopin és a lengyel táj közös zenéje. Senki nem tudja úgy lejátszani a mester polonézeit, vagy Mazurkáit, mint Krystian Zimerman és Rafał Blechacz, akik megnyerték a Chopin Versenyt 1975-ben és 2005-ben.

A Világ értékeli a Lengyel festőket. Jan Matejko, vagy Leon Wyczółkowski, lengyel impresszionista, Jacek Malczewski vagy Zdzisław Beksinski festményei, mind megtalálhatók a Világ Galériáiban.

1939. augusztus 27-én a Lengyel Hadsereg stadionjában Varsóban, a Lengyel válogatott 4-2re verte az akkori világbajnok második focicsapatot, a Magyar Válogatottat. A nemzeti himnusz Olimpián először Amszterdamban zendült fel, 1928-ban, mely Halina Konopacka, diszkoszvető tiszteletére szólt.

Adam Małysz sikereit ünnepelve nem szabad elfelejteni, hogy már 1938-ban Lahti-ban, Stanisław Marusarz világbajnoki második helyet szerzett síugrásban Lengyelországnak. Agnieszka Radwanskanak szurkolva meg kell említeni Jadwiga Jędrzejowska-t, aki 1936-ban a wimbledoni torna elődöntőjéig menetelt, ahol a híres Helena Jacobstól kapott ki. Jadwiga egy évvel később ugyanezen a tornán  már döntős volt! Lengyelországnak 7 medált – melyből 3 arany – szerzett Irena Szewińska, atlétikában. Kazimierz Deyna az egyik legjobb lengyel focista, valamint Robert Korzeniowski, aki híres gyalogló. Ki ne ismerné Dariusz Michalczewski, Tomasz Adamek és Andrzej Gołota bokszolókat, viszont nem szabad megfeledkezni Aleksander Polus-ról sem. Egy kisebb fajta tesztből kiderült, hogy a leghíresebb lengyel holtversenyben Boldog II. János Pál pápa, valamint Lech Wałęsa.

II. János Pál, a katolikus egyház pápája, teológus, a keresztény perszonalizmus képviselője, valamint történész, fenomenológus, és misztikum is. Egyike a Földön legismertebb lengyeleknek, kiemelkedő gondolkodó. Eredeti nevén Karol Wojtyła, Született Wadowice-ben – egy kis település 50 kilométerre Krakkótól -, mint Karol Wojtyła katonatiszt, valamint Emili tanítónő fiaként, Edmund (orvos) öccseként.

Zarándok pápának hívták, mivel a világ közel 200 országába utazott el. Kánonjogi reformot vezetett be, kidolgozott egy újat „A katolikus egyház katekizmusa”, az emberi jogok tiszteletének, a béke és szabadságharcoknak pártfogója volt. A fiatalokat egyesítette, és kölcsönös szeretetre tanította.

A katolikusok által oly szeretett pápa, akit más hitkövetők is tiszteltek, II. János Pál pápa 2005.április 2-án halt meg saját otthonában, a Vatikánban.

Fryderyk Chopin

1810-ben született Varsó közelében fekvő Żelazowa Wola-ban. Itt volt francia származású apja a földbirtokos gyermekeinek tanítója és nevelője. A későbbi zeneszerző csupán gyerekkorát töltötte itt, mégis ez az időszak nagy mértékben éreztette hatását Chopin művészetében. A mazowsze-vidéki nosztalgikus tájképek, a Łowicz környéki gazdag népművészet rányomta bélyegét Chopin zeneműveire.
Żelazowa Wola Varsótól 50 kilométerre esik. A romantikus udvarházban napjainkban a zeneszerző munkásságának szentelt múzeum működik, vasárnaponként koncertek kerülnek megrendezésre. A közeli Brochów falu templomában került Chopin megkeresztelésre (fennmaradt keresztlevele).
Mielőtt még húszéves korában a jövendő zeneszerző véglegesen elhagyta volna Lengyelországot, a legtöbb időt Varsóban töltötte, ahol tanulmányait végezte és rendszeresen koncertezett. A turisták szívesen látogatnak el a Chopinnel kapcsolatos helyekre. Az Ostrogski-palotában székel a Fryderyk Chopin Társaság, mely mellett múzeum is működik. A Szent-kereszt templomban kapott helyet Chopin epitáfiuma és a szívét tartalmazó urna (sírja a párizsi Pere-Lachaise temetőben van).

A varsói Łazienkowski-parkban áll a zeneszerző szecessziós emlékműve, melynek oltalmában vasárnaponként műveit meghallgathatjuk.
Ötévenként kerül megrendezésre Varsóban a Nemzetközi Chopin Zongoraverseny.

„A Nobel-díjas fiókja”

Wisława Szymborska, a világhírű költőnő még életében nagy gondossággal és eredményesen védte magánszféráját. Sikeresen tartotta magát ehhez akkor is, amikor a Média figyelmének középpontjába került 1996-ban, a Nobel díj átvétele alkalmából. Lakásába kizárólag legközelebbi barátai léphettek be.

Halálának első évfordulójára azonban, 2013. február 1-re, Krakkóban kiállítást szerveztek „A Nobel-díjas fiókja” címmel. A kiállítást a Wisława Szymborska alapítvány a Főtértől (Rynek) 50 méterre, a Szołayski Ház földszintjén rendezték be (Cím: Szczepańska utca és Szczepański tér sarkán).

Aki ellátogat a kiállításra, betekintést nyerhet a költőnő hétköznapjaiba; oda, ahol versei megszülettek. A fiókoknak különös jelentőségük volt életében. Saját tervezésű, 36 fiókos komódja is a látogató elé tárul, melyben „Kincseit” tárolta. Szalonja más berendezési tárgyait is megtekinthetjük itt, pl.: verseinek kéziratait vagy kollázsait, amiket oly előszeretettel készített. Nagy érdeklődésre számíthat az a telefon, melyet felemelve, a költőnőt hallhatjuk, amint saját műveit adja elő.

Egyszóval: a kiállításon keresztül jobban megismerhetjük a költőnőt, mint embert, és kis világát, amelynek visszhangját versei továbbítják.

Milliomosnő Kazimierzből

A Szeroka u. 14. szám alatt 1872-ben Hertz Naftoli és Gitel Rubinstein családjában született meg Chaja. A Helena-nak is nevezett leány volt a legidősebb a 8 gyermek közül. A család Dukla-ból Krakkóba költözött, ahol az édesapa eleinte petróleum kereskedéssel (Józefa u.13.sz.alatt), majd tojás kereskedelemmel foglalkozott. Tanulmányai mellett Helena édesapjának segédkezett z üzletben. 18 évesen azután úgy döntött, hogy elhagyja az országot és nagybátyjához, Luis Silberfeldhez utazik Ausztráliába. Állítólag egy viszonzatlan diákszerelem lehetett a háttérben, de lehet, hogy csak a szegény környezetből való kiszakadás és egy másik világ felfedezése utáni vágy volt az oka. A gondoskodó édesanya a lehető legjobban ellátta leányát útravalóval. A csomagba került 12 üveg -a családdal baráti kapcsolatban álló, magyar származású Jakob Lykuski bőrgyógyász által készített – bőrápoló krém is. Az utazás hosszú ideig tartott s a fedélzeten utazó dámák közt mindenféléről szólt a csevegés. Helena megemlítette a szinte csodát tevő krémet, melyből nála éppen volt is néhány üvegnyi. Az érdeklődés óriási volt, így indult be a kereskedés a nyílt óceánon – a Kazimierzből származó krémmel. A krém által nyújtott eredményekkel megelégedett hölgyek jó hírét vitték Helena termékének. A tartalék gyorsan kifogyott, ezért sürgősen szükség volt Jakob doktorra, hogy pótolja az értékes kozmetikumot. Azután már minden gyorsan ment… A Valaze krém meghódította az ausztrál piacot, biztosítva ezzel Helenának nem csak a hírnevet, de a szerencsét is.

Termékeivel együtt hamarosan ő maga is Amerikába vándorolt, ahol szintén sikert aratott, s később Európát is meghódította. A mai napig világhírű, luxus minőségű krémek könnyen felismerhetők fehér dobozos, arany díszcsíkkal és HR logóval ellátott csomagolásukról. Helena Rubinstein folyamatosan bővítette termékválasztékát; jó üzleti érzékkel, többek közt elsőként vezette be a vízálló szempillaspirált. Az összes földrészen hírnévre tett szert.

Többször járt Krakkóban, ahol kozmetikai bemutatókat és tanfolyamokat patronált. Utoljára 1939-ben jutott el ide. Szerencsére sikerült elutaznia mielőtt a háború szörnyűségei utólérték volna, amelyek elvitték rokonságát, barátait és még sokakat. 1965-ben hunyt el, de kozmetikai birodalma továbbra is él és nem engedi elfeledni azt a lányt, aki hajdanán Kazimierzből, 12 üvegnyi krémmel elindulva hódította meg az egész világot.

Rubinstein Residence

(31-053 Kraków, ul. Szeroka 12, www.rubinstein.pl)

A XV. századi épületben kialakított szállodát Helena Rubinstein , a világ kozmetikai üzletágának első számú asszonyának tiszteletére nevezték el, aki a szomszédos házak egyikének lakója volt.

A Rubinstein Residence 28 kényelmes szobából áll, amelyből 5 a deluxe kategóriába tartozik. A boutique – jellegű szálloda éttermének séfje a lengyel, a nyugati és a zsidó konyha specialitásaival várja a kedves vendégeket.

Irena Sendler fasor

A Lengyel Zsidók Történeti Múzeuma előtt tovafutó fasor Irena Sendler nevét kapta.

Irena Sendler közel 2,5 ezer gyermeket mentett ki a gettóból, amihez rendkívüli bátorságra, elszántságra és szervező készségre volt szükség. Külön tehetségre volt szüksége, hogy eljusson olyan emberek százaihoz, akiket rá lehetett beszélni a segítségre, amelyért életüket kockáztatták. Irena Sendler létéről nem sokan tudtak egészen 1999-ig, ameddig egy amerikai tanár, Norman Conrad ki nem állította tanítványaival a „Life in Jar” (Élet a befőttesüvegben) című darabját. A cím is rámutat arra, hogy Irena Sendler a megmentett gyermekek régi és új neveit, valamint szüleik neveit befőttes üvegekbe zárva ásta el kertjében, aminek köszönhetően később, a háborút átvészelő gyermekek tájékozódhattak családjuk felől. A Holocaust Gyermekei Egyesület a Lengyel Külügyminisztériummal karöltve hozta létre az Irena Sendler nevével fémjelzett díjat, a „Világ jobbá tételéért” néven.

Bővebben: www.um.warszawa.pl